Mészár

A londoni terror margójára

Az Iszlám békéje nagyjából olyan, mint Gyurcsány Ferenc hitelessége; nem létező entitás. Hányszor, de hányszor kell még belekiabálni a világba az empíriát, hány billentyűt kell még leütni a klaviatúrán ahhoz, hogy a nagypolitika végre észlelje a valóságot? De még fontosabb talán, hogy az észlelés után a megfelelő válaszokat adja.

Ma már azt a kitételt, hogy az Iszlám a béke vallása, az európai társadalmak is kétkedve fogadják. Mondjuk ki végre, a mostanság trendi műszavak, úgymint békés-iszlám és radikális-iszlám nem léteznek, csak a politikai korrektség hívta életre ezen képtelenségeket. Még egyszer - nincs olyan, hogy békés, vagy radikális Iszlám. Csak Iszlám van. Abban pedig olyan potenciál rejtőzik, amivel Európa a számos, véres terror ellenére sem akar szembenézni.

Vallásháború van. Az európai ateizmus nem érti mindezt, az elbutított, hízott lelkű nyugat-európai társadalmak most is csak hányják ki magukból a közhelyes részvétet. Dühítő, ma már minden egyes részvétüzenet dühítő. Mert hamis, mert álságos, mert gyáva. Amellett semmi szükség rá. Párizs után még értettük és vártuk a csodát. De ma már mindez csak hányingert keltő tehetetlenség, puha nyavalygás.

Ma már nem könnyeket várunk, ma már erőt várunk. Erő kell, túlélni nem lehet másképp. Mondják, kedves neoliberálisok, az Önök békés Iszlámja miben nyilvánul meg? Az európai muszlimok most üvöltve deklarálják, hogy elegük van a terrorból? Igen? Nem hallom! Eddig sem hallottam, de talán mégsem én vagyok a süket. És ha a vért vérnek látom, nem én vagyok a vak. Kedves neoliberálisok, nem gondolkodnak el azon, hogy ezek az európai muszlimok miért nem hallatták hangjukat egyetlen terrorcselekmény után sem? Vagy a fotón látható ifjú muszlim hölgy, miért sétál el a vérző áldozat mellett a létező legnagyobb közönnyel? A válasz egyszerű, csak szembe kell nézni vele - nincsenek európai muszlimok. Csak muszlimok vannak és az ő kibaszott, szentnek csúfolt dzsihádjuk. Az Iszlámnak ez a szemlélete, mert az Iszlám közel sem a béke vallása, hanem a gyilkolásé, a térhódításé, a leigázásé.

Európa színes és szagos volt, Európa a maga nemzetállamaival igazi multikulturális paradicsom volt mindaddig, amíg a '70-es évek elejétől el nem kezdődött az establishment általi tudatos betelepítés. Harminc ezüstért, az Iszlám fölfalja Európát. Az Iszlám nem alkalmas az együttélésre, hiszen önmagán kívül mást nem ismer el; olykor még önmagával is konfliktusba keveredik. Az Iszlám ötszáz évvel le van maradva a kereszténység, a keresztény kultúra mögött. Ha nem történik meg a szemléletváltás, márpedig nem tűnik úgy, hogy abba az irányba haladnánk, Európa, az az Európa, ami a bölcsőnk, az otthonunk és a sírunk is lesz - el fog tűnni. Mégpedig villámgyorsan.