Légy résen!

A sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola három roma tanulója szeretett volna részt venni egy cserkésztáborban, ahová nem kaptak meghívót. Azért nem hívták meg őket, mert nem voltak a helyi cserkészcsapat tagjai. Derdák Tibor, az iskola igazgatója ezt megelőzően saját csapatot kívánt szervezni, de ez sem jöhetett létre, mert cserkészcsapat nem működhet à la carte értékszemlélettel, szabályaik nem tetszés szerint választhatóak. Ezután az iskola megjelentetett egy cikket, példátlan sajtótámadás kereszttüzébe állítva a Magyar Cserkészszövetséget. A súlyos vádak - nacionalizmus, cigányellenesség - azóta árnyaltabbá váltak, de nyom nélkül aligha múlhatnak el. Pótor Józsefet, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnökét kérdeztük a történtekről, illetve a hazai cserkészet múltjáról és jövőjéről.

- Légy résen! Ez a cserkészek jelmondata 1907 óta. Hogyan lehet résen lenni, felkészülni egy ilyen jellegű támadásra?

- Rendszeresen alakulnak új csapataink, jelenleg 220 van az országban, és célunk, hogy a következő tíz év alatt megduplázzuk a számukat. Egy új cserkészcsapat alakítása mindig üdvözlendő, s amikor csak tudjuk, mentorálással is segítjük őket. Derdák Tiborék négy éve kerestek meg minket, akkor el is indult a csapatépítési folyamat. Az alakításnak megvan a jól bevált módszertana, s igaz, nagyon ritkán, de előfordul, hogy egy-egy csapatnak azt mondjuk: nem egymást kerestük. Mert az együttműködésre nem mindenáron van szükség, csak abban az esetben, ha mindkét fél úgy érzi, teljesülnek az igényei. A mi igényünk az, hogy aki szeretne cserkészcsapatot alakítani, az elfogadja, még inkább képviselje a pedagógiai módszertanunkat, az értékeinket és a szabályrendszerünket.

- Azaz teljes szívvel azonosuljon.

- Igen. De ez nem azt jelenti, hogy nincsenek viták, ez egy demokratikusan működő szervezet, viszont közösen hozunk döntéseket, és azokat mindenkinek el kell tudnia fogadni.

- A sajókazai iskola többségében cigány tanulókat képvisel, és kiemelten fontos számukra az integráció, ahogy az önök számára is az. Vajon miért szerettek volna mégis egy etnikailag nagyjából homogén cserkészcsapatot?

- Nem tudom, ez nem derült ki. Mi nem a szegregált csapatokban hiszünk. De szeretném kihangsúlyozni, hogy amit ők csinálnak, az nagyon értékes munka. Roma fiatalokat érettségihez juttatni helyes és jó dolog. Ugyanakkor azt is gondolom, a mód, ahogyan ők szerettek volna egy ifjúsági közösséggel foglalkozni, az nem cserkészet lett volna.

- Miért?

- Mert a cserkészet egy önkéntességen alapuló, vallásos, ifjúságnevelő szervezet.

- Mely ponton nem találkoztak az elképzelések?

- Minden országban a cserkészetben az uralkodó vallások jelennek meg. Ők egy buddhista egyházi iskola, de nem ez volt a probléma, hanem ahogyan gondolkodnak a vallásról. Derdák Tibor kifejtette, hogy az ő egyházuk antiklerikális, egy saját buddhista egyházat (Dzsaj Bhím Közösség - a szerk.) hoztak létre, amely "mozgalmi vallásosságot" jelent. A cserkészetben a vallás a nevelési programunk részét képezi, a gyerekeknek megélt vallásosságot nyújtunk, fontos, hogy e téren is foglalkozzunk velük. Ők buddhisták, a gyerekek állításuk szerint katolikusok. De nem tudtak választ adni arra, hogy náluk ki foglalkozik majd a vallásos neveléssel. Elfogadjuk, hogy nem katolikusok, viszont buddhistának sem akarják nevelni a gyerekeket.

- Újszerű megközelítés.

- Az. De ha a szülők azt szerették volna, hogy buddhisták legyenek a gyerekek, elfogadtuk volna. Ám amikor az inkriminált cikk a honlapjukon megjelent, nyilvánvalóvá vált, mennyire nem tudnak azonosulni a vallásos kritériumainkkal. A leírtak a véleményüket tükrözik, nyilván ezért jelentették meg, így egészen biztos, hogy nem egymást keressük. A segítségünket ennek ellenére felajánlottuk, de amit ők akarnak megvalósítani, arra a cserkészetet mint egyfajta "márkanevet" nem lehet ráhúzni.

- A valláson kívül volt egyéb olyan pont, amely kizárta az együttműködést?

- Nem biztos, hogy a megértéshez vezet, ha pontokba szedjük az ellentéteket. Inkább arról van szó, hogy egy cserkészcsapat és annak a vezetői a cserkészet helyi arcai, mozgatórugói. Ha nincs egyetértés, és nem tudják képviselni az értékeinket, akkor nincs értelme cserkészcsapatot alakítaniuk. A pedagógiai módszereink nagyon tetszettek nekik, ahogy a cserkészet közösségteremtő ereje is, hiszen ne felejtsük el, hogy mi vagyunk a legnagyobb ifjúsági mozgalom Magyarországon, 12 ezer cserkész van hazánkban és még hétezer az elszakított területeken, illetve a nyugati szórványban. De a vallásosságot mint mozgalmunk alapértékét inkább csak elviselték volna, mi azonban nem elviselést, jóval inkább képviselést várunk a csapatainktól. Ugyanez igaz a hazafiságra, a patriotizmusra - egészséges, mások ellen nem irányuló hazaszeretetre akarjuk nevelni a gyerekeket.

- Ezt sem érezték a magukénak?

- A mi észlelésünk szerint nem. Példaként említették a rovásírást, amely a régmúltra visszamenően a cserkészek titkosírása, de az utóbbi években politikai színezetet kapott. Mindig, amikor olyan területhez értünk, ahol éreztük, hogy véleménykülönbség van, jelezték, hogy számukra rendkívül fontos volna az együttműködés, annyira, hogy cserébe elviselnek ezt-azt. Túlélik, hogy van zászlófelvonás, túlélik, hogy nekünk érték a nemzeti összetartozás, a határon túli magyarok ügye, de kifejtették, hogy számukra Trianon is - mondjuk úgy -, mást jelent, ám elfogadják, hogy nekünk fontos.

- Miért nem hoztak létre egy új mozgalmat, ahogyan az egyházukat is? Miért van szükség egy tartalommal teli fogalomba új, másféle tartalmat tölteni?

Fotó: Somfai Sándor/demokrata.hu

- Jó kérdés. Szerintem van egy hiány a társadalomban, a legújabb kutatások szerint a fiatalok 75 százalékának semmilyen közössége nincs, s fennmaradó 25 százalékban már benne vannak a sportklubok vagy más ifjúsági közösségek, ahová legalább egyszer elmegy a gyerek. De a 75 százaléknak semmi! Mozgalmi típusú ifjúsági szervezet, nagy taglétszámmal, közösségteremtéssel nagyon kevés van hazánkban, s azok is szinte mind keresztény alapokon jönnek létre, és a hazafiság jellemzi őket. Tudom, hogy nem minden szülő szeretné, ha ilyen értékek mentén nevelnénk a gyerekeiket, ezért jogos feltenni a kérdést, miért nincs más értékeket képviselő ifjúsági mozgalom? Itt kellene keresni a választ! Miért van az, hogy akik nem a mi értékeinket képviselik, azok között senki sem érzi magáénak a feladatot, hogy létrehozzon egy ifjúsági mozgalmat? Mert akik úgy érzik, hogy nem vagyunk elég nyitottak, azok talán ezen szervezetek hiányát érzik.

- Ha nem volt meghívás, hogyan fizethették be a pénzt Derdák Tiborék táborra? Mert ez is szerepelt a múlt heti, az ügyet kirobbantó cikkben.

- Még sosem fordult elő, hogy valaki úgy fizetett be pénzt, hogy nem tartozott egyik csapathoz sem.

- Nem voltak résen?

- Egyszerűen nem készültünk föl arra, hogy bárki, meghívás nélkül be fogja fizetni a díjat.

- Milyen összegről beszélünk?

- A cserkésztáborok költsége alacsony, a vezetők önkéntesen dolgoznak, azaz nincs munkabérük, sőt, hogyha valaki nem tudja kifizetni a tábort, akkor is eljöhet, a szervezeti kultúránk része, hogy pénzhiány miatt senki sem maradhat otthon. Nagyságrendileg 10-25 ezer forint között rendezünk tíznapos cserkésztáborokat, ebben benne van az utazás és a költőpénz is.

- Derdák Tibor szerint a szülők részéről is merülhettek föl kifogások. Ez igaz?

- Ez az ő vélelmük. Vannak roma cserkészeink, de soha nem hallottam olyat, hogy probléma lett volna velük. Olyan előfordult, hogy egy-két gyerekkel, romával, nem romával nagyon nehezen boldogultunk a táborokban, de mindig megoldottuk. Több energiát, odafigyelést igényel, de sosem hallottam arról, hogy valakit a származása miatt ne fogadtak volna. Azért is kizárt, mert szembemegy az értékeinkkel, az egyik törvényünk szerint a cserkész minden cserkészt a testvérének tekint.

- Az elvi alapokban szerepel, hogy a cserkészet nemre, származásra, bőrszínre vagy vallásra való tekintet nélkül nyitott mindenki számára.

- Így van. Ami félreértésre adhat okot, hogy a minden vallásra való nyitottságot sokan úgy értelmezik, hogy a nem vallásosakra is nyitottak vagyunk. Mi a fogadalmunkat Istennek tesszük, és azzal a családdal, amely nem vallásos, mindig tisztázzuk, hogy csak akkor tudunk a gyerekkel foglalkozni, ha a szülők is nyitottak erre, mert nem szeretnénk konfliktust, s az értékeik ellenében nevelni a gyereket. Engem sem neveltek vallásosnak, saját döntésem nyomán váltam azzá 13 éves koromban.

- Ártalmasnak ítéli a mostani sajtónyilvánosságot?

- Politikamentes szervezet vagyunk, de Tibor azzal, hogy a sajtóban lehozták azt a cikket, sajnos az egész történetet politikai térbe helyezte, és innen már nagyon nehéz kiemelni. Számunkra ez rossz. Mindvégig tartottunk attól, hogy Tibor - ezt maga is elismerte - nagyon könnyen használja a nyilvánosságot a problémái megoldására. Ezzel szemben nálunk a vita megengedett, sőt, olykor kívánatos is, viszont soha nem nyúlunk külső eszközök után. Volt bennünk félelem, hogyha ők cserkészek lesznek, sok dologgal nem értenek majd egyet, vagy félreértenek, és azonnal a nyilvánossághoz fordulnak, ezzel az eszközzel gyakorolva ránk nyomást. És lám, megtörtént, a félelmeink beigazolódtak.

- Komoly történelmi múltra tekint vissza a mozgalom, beszéljünk egy kicsit a hányattatott magyar vonatkozásokról!

- Minket négyszer tiltottak be. Angliában 1907-ben alakult meg a mozgalom, és 1909-ben már tábort tartottak Magyarországon, három évre rá pedig megalakult a Szövetség. Ez azért is érdekes, mert akkor még nem volt internet, nem volt olyan gyors az információáramlás, mint ma, ennek ellenére két év alatt eljutott hazánkba a mozgalom, és öt évvel később a Szövetség is megalakult.

- Először a Tanácsköztársaság alatt tiltották be?

- Igen, de újjáalakultunk, majd '44-ben a nyilasok ismét betiltottak, utána pedig még kétszer a kommunisták, a biztonság kedvéért.

- Kiváltották az úttörőmozgalommal.

- Igen, de előtte már beépültek, tehát ez nagyon aljas módja volt a betiltásnak, ám a cserkészet a nyugati emigrációban tovább működött, ők tartották életben a lángot, és az ő segítségükkel alakulhatott a rendszerváltozást követően ilyen könnyedén újjá a magyar cserkészet, itthon és a határon túli országrészekben is.

- Teleki Pálon kívül kit ismerhetünk még, aki képviselte a cserkészeket?

- Bár nehéz a sok nagy nevelő egyéniségek közül bárkit kiemelni, Sík Sándor piarista szerzetest mindenféleképpen érdemes megemlíteni, Karácsony Sándor kiváló pedagógust is, a háború után pedig Bodnár Gábort, aki talán a legnevesebb arca volt az emigrációban működő Cserkészszövetségnek. Büszkék vagyunk a múltunkra, megerősít bennünket, de ne elsősorban a múltunk legyen az, amiért valaki csatlakozik hozzánk, hanem a jelen. Mert a cserkészet ma a legmodernebb és legvagányabb fiataloknak szóló kompetenciafejlesztő program. A gyerekeink olyan szociális kompetenciákban fejlődnek, amelyek később, a felnőttkorban fontosak lesznek, például munkavállalásuk során, és jó állampolgárrá teszik őket. Saját módszertanunk van - a cselekedve tanulás, ráadásul játékos formában. Azt gondolom, nagyon szép jövő vár ránk, a legszebb időszak még előttünk áll, mert a cserkészetnek ereje volt és ereje van ma is.