Musztafa menni Európa

Alapvetésként abból kell kiindulnunk, hogy Dönci, a hörcsög születhet ugyan istállóban, de attól még nem lesz ló. Ez rögvest választ is ad haladó értelmiségünk azon felvetésére, hogy a terrorcselekményeket elsősorban európaiak követik el, így nem függ össze a bevándorlással, hiszen ifjabb Musztafa európai. De sajnos ifjabb Musztafa hiába születik Brüsszelben, Londonban, vagy Párizsban, attól még elsősorban Musztafa marad és a mindenkori Musztafák érdekeit képviseli, azaz Allah fia, és a Próféta követője. Ha ezt a tényt elfogadjuk, rögvest könnyebb lesz megértenünk kétségbeejtő és kilátástalan helyzetünket, s rájövünk, e helyzet semmi, de semmi ellentmondást nem rejt magában. Emlékezzünk az Ockham borotvája néven elhíresült filozófiai elvre, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Ott tartottunk tehát, hogy idősebb Musztafa Allah fia és a Próféta követője. Fülében visszacsengenek a tanítások, a Korán betűje, de ha nem tud olvasni, elég az imám szavait felidéznie:

"S vetünk szívébe azoknak, kik hitetlenek rettegést, miáltal bálványokat állítottak Allah mellé, melyeknek nem adatott hatalom. Hajlékuk Pokol, s nyomor lakóhelye a rossztevőknek."(3:151)

"Hadd harcoljanak Allah útján azok, kik feláldozzák az evilági életet a Túlvilágért. S ki Allah útján harcol, akár megölettetik, akár győzedelmeskedik, hát Mi juttatni fogunk néki hatalmas bért." (4:74)

"Azt szeretnék, ha tagadnátok, ahogy ők tagadtak, s hogy legyetek (vélük) egy szinten. Hát ne vegyétek közülük patrónust, míg meg nem menekülnek Allah útján. S ha megfordulnak, hát vegyétek őket, öljétek le őket bárhol is találjátok őket, s ne vegyetek közülük patrónust, sem pártfogót." (4:89)

Idősebb Musztafa éléskamrája kiürült, csakúgy, mint pénztárcája, szíve viszont gyűlölettel teli a bűnös Nyugattal szemben. Ám legyünk igazságosak és lássuk be, mindez okkal történt; a gyarmatosításnak keresztelt szabadrablás, illetve az önkényes térképrajzolgatás (Sykes-Picot egyezmény), majd a demokráciaexportot követő, kilátástalan háborúk következtében jogos az indulat. De csak részben, mert a mindenkori Musztafák sajnos mellőzik azt a nem mellőzhető tényt, miszerint Prófétájuk tanításai többet ártanak nekik és népüknek, mint amennyit a fehér ember valaha ártott. Igen, a belterjesség a muszlim világ mételye, s mára a tudományos kutatások feketén-fehéren kimutatták e belterjesség sajnálatos következményeit. A tudásképesség és az absztrakt gondolkodás alacsonyabb a muszlim világban, köszönhetően az ötven nemzedék óta, azaz 1400 éve tartó gyakorlatnak, az első unokatestvérek közötti házasság gyakorlatának. Vajon az arab világ miért nem zsebel be Nobel-díjakat, vajon az Iszlám fennállása óta miért csak 100 000 könyvet fordított le arabra, pont ugyanannyit, amennyit Spanyolország fordít le egy év alatt?

Idősebb Musztafa tehát gyűlöl, s mint tudjuk a gyűlölet irracionális, azaz észérvekkel nem legyőzhető. És idősebb Musztafa hódító útjára indul, egyrészt, mert Allah ezt mondta neki, másrészt mert a hazáért harcolni nehéz, a sivatagban kerülgetni a teveszart pedig egyáltalán nem poén. Főleg, mióta globalizálódott a világ, s hallott arról, hogy Európában például az emberi jogok elidegeníthetetlenek, bármit is jelentsen ez. Itt kell megjegyeznünk, ha idősebb és majdan az ifjabb Musztafa is az Unió bármely nyelvén, elsősorban természetesen magyarul megkísérli kimondani, netán leírni az "elidegeníthetetlen" kifejezést, az egész írásom semmisnek tekinthető. Attól tartok azonban, nem lesz ilyen szerencsénk. Mostantól pedig mindkét Musztafát csak Musztafaként jegyzem, elhagyva idősebb és ifjabb megkülönböztetést, mindezt teszem pedig azért, mert a Musztafák egy és ugyanazon tőről fakadnak, jelesül az Iszlám tövéről.

Ezen a ponton sikolthatnak föl a haladó értelmiség leghaladóbb képviselői, akik még hisznek abban, hogy a Korán nézőpont kérdése, s vannak mérsékelt és radikális muszlimok. De ha így volna, vajon miért nem sikolt föl Európa muszlim lakossága minden egyes merénylet után? Vajon miért nem deklarálja az európai muszlim közösség nyíltan és határozottan minden egyes terrorcselekmény után, hogy ők elutasítják mindezt? Vajon miért bújhatott el Salah Abdeslam Brüsszel muszlim negyedében hónapokra és vajon miért nem jutott eszébe egyetlen, európai muszlimnak sem feladnia őt?

Nyugat-Európában a Musztafák olyan juttatásokat kapnak, amiket a kelet-európai őslakosok kemény munkával sem biztos, hogy megkeresnek. Musztafának így nem kell dolgoznia, munka nélkül is kényelmesen megél. Ő, az asszonyai és a gyermekei. Mind a tizenhat. Musztafa mecsetet követel, hiszen száz méteres körzetben még egyetlen mecset sem épült, s lőn megkapja. Követeli, hogy vegyék le az osztálytermek faláról a keresztet, s lőn, megkapja. Követeli, hogy a közétkeztetés mentesüljön a disznóhústól, s lőn, megkapja. Követel és követel és követel. Mindezt a vallásszabadság nevében, ami többek között azért is ironikus, mert az Iszlám semmilyen egyéb vallást nem tűr meg önmagán kívül.

Musztafa tehát él Európában, mint hal a vízben, s nemzi a sok-sok kicsi Musztafát, akik már európai állampolgárok, így nincs hová kitoloncolni őket. Persze ne legyünk farizeusok, Európa vezetése valójában Musztafát sem akarta kitoloncolni, még ha olykor gyilkolt is, vagy csak rabolt és erőszakolt. Még csak megbüntetni sem akarta őt, mert...mert? Jelen pillanatban sok millió Muszafa él a világban, s egyetlen hely, Európa az, mely tárt karokkal várja őt, lőparancs helyett. Európa azt üzeni: gyertek, gyertek bátran, eltartunk benneteket, fejet hajtunk előttetek, sőt jogvédőink még azt is elintézik, hogy tízéves kisfiúkat erőszakoljatok kedvetekre, ügyvédeink pedig megvédenek benneteket arra hivatkozva, hogy nem értitek nyelvünket, így a gyerekek tiltakozása sem tűnt valódi tiltakozásnak. A "nein, nein" ugyanis értelmezhetetlen a muszlimok számára.

Ezért a sok millió Musztafa megindul, tökön-paszulyon átkelvén pedig megérkezik Líbiába, ahol a kormány(ok) által támogatott embercsempészek csónakokba ültetik őket, s midőn legalább ötven méterre sikerült eltávolodniuk Afrika partjaitól, a lelkes olasz parti őrség máris ott terem, s Welcome to Musztafa! kiáltások közepette nyomban Európába szállítja az Iszlámot. Csak mert még nincs elég belőle. Egyetlen feltétel szabatott csupán, amely minden körülmények között betartandó - a vén kontinensre lépni kizárólag csak papírok nélkül lehet!

A történet továbbgondolása nem bonyolult, a Musztafák rövidesen, hamarabb, mint gondolnánk létre fogják hozni saját önkormányzati, és politikai képviseletüket, s belátható időn belül a magát baloldalinak/liberálisnak nevező formáció igencsak hoppon marad, amikor az európai Musztafák szavazatai bizony már nem az ő zsebükbe vándorolnak. Vajon lehet-e haragudni Musztafára csupán azért, mert élt a lehetőséggel? Aligha. Annál inkább azokra, akik ezt a lehetőséget tálcán kínálták neki, feláldozva saját kultúrájukat, történelmüket, népüket, őseik emlékét és gyerekeik jövőjét. Ők azok, akik csak a kamerákon keresztül és az újságok címlapjain hirdetik, ne féljetek!, de maguk elefántcsonttoronyban élnek, testőrökkel körülvéve. Ők azok, akik keresztényi együttérzést követelnek, s arra buzdítanak, légy vak és öntudatlan! Légy süket! Mert ha süket vagy bizonyosan nem hallod meg többé, hol csörög a harminc ezüst.